QualitySoft Költségvetési Kettős Könyvelő Program

Önkormányzatok és önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, intézmények teljes pénzügyi-számviteli folyamatainak kezelése!

Ismerje meg és próbálja ki kifejezetten költségvetési szervezetek, önkormányzatok számára kifejlesztett kettős könyvelő programunk előnyeit, mely biztosítja a költségvetési intézmények, önkormányzatok számára előírt speciális ügyviteli funkciókat!

  • Eredeti és módosított előirányzat könyvelése, költségvetési számlatípusok
  • Pénzforgalmi szemléletű könyvelés
  • Átutalásos számlák és azok kiegyenlítéseinek könyvelése
  • Tetszőlegesen paraméterezhető
  • Költségvetési intézmények speciális kimutatásai
  • Szakfeladatok forgalmának lekérése
  • Egyszerű évzárás
  • Költségvetési főkönyvi kivonat


Költségvetési kettős könyvelő programunk egy teljes integrált rendszer részét képezi!

Költségvetési kettős könyvelő program
Bérszámfejtő program
Tárgyi eszköz nyilvántartás
Pénzügyi rendszer
Étkezéstérítés és konyha program (megfelel a 2015.01.01-től hatályos 37/2014 EMMI rendeletnek)
Számlázó modul (megfelel a 23/2014. (VI.30) NGM rendelet követelményeinek)

Az október 1-től esedékes számlázó programok bejelentéséről szóló nyomtatványt rendszerünk előállítja.

Teljes körűen feltöltött költségvetési számlatükör

A költségvetési intézményeknél használt számlatükör eltér az egyéb szervezetek számára előírt számlatükörtől.
A QualitySoft költségvetési kettős könyvelő programban alapértelmezetten található egy költségvetési szervezetek, önkormányzatok részére kialakított számlatükör, mely TELJES MÉRTÉKBEN TARTALMAZZA a rendeletben előírt főkönyvi számokat. Ennek felépítése megegyezik a régi TATIGAZD nevű DOS-os könyvelőprogramban található számlatükörrel.

A költségvetési számvitelben alkalmazandó funkcionális osztályozás szerinti 6-os 7-es könyvelés automatikus megvalósításához a számlatükörben legelőször be kell állítani, hogy az adott könyvelni kívánt számlaszám milyen típusú. Attól függően, hogy milyen típusúnak állítjuk be a számlaszámot, könyvelés közben másképpen fog viselkedni az adott számlaszám.

Szoftverünk a legtöbb piacon kapható más önkormányzati szervek, költségvetési intézmények számára készített szoftvernél nagyobb tudású, és ár/érték arányban a legjobb választás!

Szakfeladatok pénzforgalmának lekérése

Programunkban lekérhető szakfeladatok pénzforgalmi listája, melyen kizárólag a teljesítési számlák és az előirányzat számlák láthatók. A főkönyvi kivonattól eltérően össze vannak a listán párosítva a számlák, tehát a teljesítési számlák forgalmával azonos sorban látjuk az előirányzat számla számát és az eredeti valamint módosított előirányzat összegét is. Így azonnal egy maradvány és egy teljesítési % is számolható.
Tehát a listán azt látjuk, hogy mennyi volt előirányzott összeg és ebből mennyit használtunk fel az év folyamán.

Költségvetési könyvelés évzárása

Költségvetési kettős könyvelő programunkban az évzárás lépésenként külön és egy gombnyomással is elvégezhető, továbbá bármikor vissza is nyitható, amennyiben az évzárás végrehajtása után kiderül, hogy az előző évben utaltak számlát, és így megváltozik a folyószámla.

A költségvetési könyvelő programunkban az évzárás 6 lépésben megy végbe, melynek során, megtörténik az előirányzatok, teljesítések, folyószámlák és főkönyv zárása, a forgalmi számlák átvezetése az állományi számlákra és az eredmény összevezetés. Bármelyik külön-külön és egyben is újra nyitható és zárható a későbbiekben!

Főkönyvi kivonat a költségvetési szervek sajátosságaira szabva

Költségvetési könyvelőprogram vásárlása esetén a főkönyvi kivonat fektetett formában jelenik meg. A normál teljesítési számlák forgalmán és egyenlegén kívül a főkönyvi kivonat tartalmazza az előirányzat (498) számlák forgalmát, és az előirányzat teljesítés (497) számlák forgalmát is.

Költségvetési számlatípusok

  • Eredeti és módosított előirányzat számlák

  • Az államháztartásról szóló törvény szerint az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek gazdálkodásukat pénzügyi terv alapján végzik, amelyben meghatározzák a feladataik ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket, mint előirányzatokat.
    Ezeknek a számláknak év végén nem lehet egyenlegük, tehát nem szerepelnek a mérlegben sem.


  • Előirányzat teljesítési számlák

  • A jóváhagyott (módosított) kiadási és bevételi előirányzatok teljesítésének számszerű rögzítésére szolgálnak. Ezek a számlák tehát azt mutatják, hogy
    - a jóváhagyott teljesíthető kiadási előirányzatból mennyit használt fel a költségvetési szerv, vagyis mennyit költött a feladatai ellátása során,
    - a jóváhagyott teljesítendő bevételek előirányzatát milyen mértékben teljesítette, vagyis mennyi bevétel folyt be, mennyit szedett be.

  • Funkcionális előirányzat és előirányzat teljesítési számlák

  • 6-7-es számlaosztályok a másodlagos könyveléshez.

  • Elszámolási számlák

  • A 99-es számlaosztályban találhatók az elszámolási funkcionális számlák. Ezek másodlagosan könyvelt számlák, akkor használjuk őket, amennyiben elsődlegesen 9-es teljesítési számlára könyveltünk.

  • Közgazdasági számlák

  • Különféle átvezetések könyvelésénél alkalmazott számlák, tárgyi eszköz, anyag, és minden olyan számla jelölésére használjuk, amelyik nem előirányzat,vagy nem teljesítés, vagy nem funkcionális számla. Ha erre állítjuk a számla típusát, akkor könyvelés közben nem fog kérni kötelező másodlagos számot a rendszer. Egyszerűen rákönyveljük az összeget és azonnal rögzíthető.

  • Technikai számlák

  • Különféle átvezetések könyvelésénél alkalmazzák a költségvetési szervek. Ilyen átvezetési számlák közbeiktatásával történik a könyvelés pl. a közgazdasági osztályozás szerinti kiadások, vagy a bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolásakor.

25 év tapasztalata alapján kifejlesztett Windows alapú rendszer
100%-ban megfelel az államháztartásban alkalmazandó számviteli előírásoknak
Könnyed áttérés más programokról év közben is
Gyors egér nélküli használatra optimalizált adatbevitel
Próbálja ki! Automatizmusok a kézi adatbevitel minimálisra szorításáért





Ha nagy tudású programot keres, mely nem terheli meg a szűkös költségvetési előirányzatot, akkor váltson mihamarabb szoftverünkre!





Más programot használ? Nem gond!
Velünk a féléves beszámoló után is könnyedén áttérhet!

Törzsadatok átemelhetők szoftverekből:
EPER, Ecostat, Dokk, CGR, Polisz stb)





Néhány referenciánk:

Mezőtúri Református Kollégium

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda

Bethlen Gábor Református Általános Iskola




Tesztelje programját!

Vajon az Ön rendszere korszerű?
Derítse ki most az alábbi kérdések megválaszolásával!


Időszakos feladásokkal, zárásokkal tölti az idejét, mert a különálló rendszereket használ, melyek nem kapcsolódnak egymáshoz?

A programjából mindent csak nyomtatni tud, ahelyett, hogy képernyőn megnézhetné a kért adatokat, vagy Word, Excel valamint PDF formátumú fájlba menthetné azokat jól áttekinthető formában és e-mailhez csatoltan azonnal továbbküldhetné azokat?

Nehézkes, lassú az adatbevitel, sokszor kell az egérhez nyúlnia? Könyvelő programjával a bonyolult többfelé bontott számlákat nem tudja egyben lekezelni?

Nem érti, hogy mi történik a bevitt adataival a háttérben? Átláthatatlan a könyvelő programja?

Ha valami hibát észlel a könyvelésében, nem tudja gyorsan kideríteni, hogy melyek azok a tételek, és hogyan tudja azokat kijavítani?

Külön dolgozik azon hogy összeállítsa az ÁFA-bevallásokat? Programjával nem tud fordított ÁFA-t, vagy EU-s import ÁFÁ-t könyvelni?

Kézzel számol árfolyam-differenciát? Részteljesítést nem kezeli helyesen a programja?  A devizák FIFO vagy átlagárfolyamát külön EXCEL fájlban vezeti?

Programjában nem megoldott a garanciális visszatartás kezelése? Számlázó programja nem integrált? Előleg és végszámlát nem tudja összepárosítani?ni?

Könyvelési rendszere nem figyelmeztet a dupla számlarögzítésre, illetve enged hibásan tételt rögzíteni programja?

Bér programjában rengeteg dolgot kell beállítania, mire eljut a számfejtésig? Külön szoftverbetanításért kell több tízezer Forintot fizetnie egy látszólag olcsó programhoz, hogy egyáltalán használni tudja?





Kérem töltse le a QS Diamond Könyvelőiroda programrendszer DEMO programját, hogy megtapasztalja egy igazán korszerű, és integrált, hálózatos rendszer előnyeit.

A modulok részletes leírásának megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre:
- QualitySoft Kettős Főkönyv
- QualitySoft Tárgyi Eszköz
- QualitySoft Maxbér
- QualitySoft Számlázás+pénzügy
- QualitySoft Házipénztár
- QualitySoft Egyszeres könyvelés

 

További információkra vágyik?
Iratkozzon fel
ingyenes szoftvervásárlási és tanácsadó hírlevelünkre melyben megosztjuk Önnel további ügyviteli, és számviteli szoftverekkel kapcsolatos tapasztalatainkat! Ha érdeklik ezek a titkok akkor iratkozzon fel!

A feliratkozáshoz kattintson ide!

Válassza Ön is a QualitySoft minőségét, és biztonságát!

Szerzői jognyilatkozat...

QualitySoft Könyvelő Program Költségvetési szervezetek, intézmények számára

Melyik kormányrendelet tartalmazza a költségvetési szervek sajátos számviteli elszámolásának szabályozását?
A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza a költségvetési szervek sajátos számviteli-könyvviteli elszámolásának és beszámolási kötelezettségének szabályozását.

Melyek az államháztartás szervezetei?

(Az Szt. hatálya kiterjed az államháztartás szervezeteire is, amelyeket költségvetési szervnek nevezünk.)

  • a központi költségvetési szervek,
  • a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok és a felügyeletük alá tartozó intézmények,
  • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és szervezetei,
  • a köztestületi költségvetési szervek,
  • az elkülönített állami pénzalapok,

Mit ért módosított teljesítés szemléletű (pénzforgalmi) könyvvitel alatt?

Azt jelenti, hogy a pénzbevételek és pénzkiadások, mint előirányzat teljesítések könyvelése mellett, az eszközökben és forrásokban bekövetkező változásokat is folyamatosan rögzítik, továbbá - eleget téve az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak - regisztrálják a teljesíthető jóváhagyott kiadások és a teljesítendő várható bevételek előirányzatát, valamint azok változását a kettős könyvvitel zárt rendszerében. A kettős könyvvitel úgy érvényesül, hogy a könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezek eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja be. Az egyéb gazdasági műveletek eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a könyvviteli nyilvántartásokban negyedévente kell rögzíteni.

Melyek a módosított teljesítés szemléletű könyvvezetés főbb feladatai?

  • a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadások és a teljesítendő várható bevételek előirányzatának és az azokban bekövetkező változások elszámolása,

  • az éves költségvetési előirányzatok teljesítésének kimutatása, ezen belül

    • a bevételi pénzforgalom elszámolása,

    • a kiadási pénzforgalom elszámolása,

    mindkettő oly módon, hogy azok
    • a bevételek és kiadások fajtája, neme (közgazdasági osztályozás) szerint,

    • a bevételek és kiadások tevékenységenként, szakfeladatonként (funkcionális osztályozás) szerint jelennek meg.

  • az eszköz - és forrásállomány változásának számbavétele,

  • az éves gazdálkodás „eredményességét" mutató forrásnövekedés vagy esetleges forráscsökkenés (ideértve a tartalékokat is) kimutatása a mérlegben,

  • az intézményi gazdálkodás elemzéséhez szükséges információk biztosítása.


Mik a saját források összetevői?
  • saját tőkéből, a saját tőke tovább tagolható:
    • = induló tőke és
    • = tőkeváltozás részre
    • = értékelési tartalék
  • tartalékokból, a tartalékok is tovább tagolhatók:
    • = költségvetési tartalékból és
    • = vállalkozási tartalékból.

Mi az Induló tőke?

Az eszközök finanszírozására szolgáló azon saját tőkerész, amely a költségvetési szerv tulajdonában, használatában, kezelésében volt 1993. január 1-jén, vagyis az új számviteli elszámolásokra történő áttérés - 1992. január 1je- időpontjában meglevő tőke és az abban az évben történt tőkeváltozás eredményeként számított tőke összege. Az 1993. január 1-jét kővétően alapított költségvetési szerveknél az alapításkor rendelkezésre bocsátott tőke értendő induló tőkének.

Mi a tőkeváltozás?

A mérlegben kimutatott, eszközök finanszírozására szolgáló tőke amely az 1993. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós forrás.

Számviteli bizonylat az a dokumentum, amely hitelt érdemlően képes alátámasztani a mérlegben kimutatott vagyon nagyságát és összetételét. Minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az Szt.-ben meghatározott alaki és tartalmi kellékekkel.

Számviteli bizonylat alaki és tartalmi kellékei:

  • a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy más azonosítója;

  • a bizonylatot kiállító szerv megnevezése;

  • a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezést igazoló személy aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;

  • a bizonylat kiállításának kelte;

  • a gazdasági művelet tartalmának leírása, amelyre a bizonylat vonatkozik; a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai;

  • külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell pl. a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;

  • bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;

  • a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;

  • a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;

  • továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály (pl. az adóigazgatásról szóló jogszabály) előír.


Miért jobb az integrált rendszert?
Vajon az Ön rendszere korszerű?
Válaszoljon a következő kérdésekre!


Időszakos feladásokkal, zárásokkal tölti az idejét, mert a különálló rendszereket használ, melyek nem kapcsolódnak egymáshoz?

A programjából mindent csak nyomtatni tud, ahelyett, hogy képernyőn megnézhetné a kért adatokat, vagy Word, Excel valamint PDF formátumú fájlba menthetné azokat jól áttekinthető formában és e-mailhez csatoltan azonnal továbbküldhetné azokat?

Nehézkes, lassú az adatbevitel, sokszor kell az egérhez nyúlnia? Könyvelő programjával a bonyolult többfelé bontott számlákat nem tudja egyben lekezelni?

Nem érti, hogy mi történik a bevitt adataival a háttérben? Átláthatatlan a könyvelő programja?

Ha valami hibát észlel a könyvelésében, nem tudja gyorsan kideríteni, hogy melyek azok a tételek, és hogyan tudja azokat kijavítani?

Külön dolgozik azon hogy összeállítsa az ÁFA-bevallásokat? Programjával nem tud fordított ÁFA-t, vagy EU-s import ÁFÁ-t könyvelni?

Kézzel számol árfolyam-differenciát? Részteljesítést nem kezeli helyesen a programja?  A devizák FIFO vagy átlagárfolyamát külön EXCEL fájlban vezeti?

Programjában nem megoldott a garanciális visszatartás kezelése? Számlázó programja nem integrált? Előleg és végszámlát nem tudja összepárosítani?ni?

Könyvelési rendszere nem figyelmeztet a dupla számlarögzítésre, illetve enged hibásan tételt rögzíteni programja?

Bér programjában rengeteg dolgot kell beállítania, mire eljut a számfejtésig? Külön szoftverbetanításért kell több tízezer Forintot fizetnie egy látszólag olcsó programhoz, hogy egyáltalán használni tudja?


Szeretné a kinyomtatott főkönyvi kivonatot, vagy bérpapírokat, illetve a számlákat egy mozdulattal e-mailben továbbítani és nem szeretne scannelni, vagy faxolni?


Magyarország egyetlen Windows-os programja amelyben minden funkciót egér nélkül is kezelhet, mindössze 7 db billentyű használatával (4 nyíl gomb, enter, esc, F10)

Könyvviteli számla olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket rögzítik. Ezáltal az egyirányú változások összegezhetőek és egymással szembeállíthatóak.

Könyvelési tétel kellékei:

  • a könyvelés kelte,
  • a gazdasági művelet keletkezésének időpontja,
  • a gazdasági művelet megnevezése,
  • a számlakijelölés (melyik számla Tartozik és melyik számla Követel oldalára kell könyvelni; a számlakijelölés - kontírozás - alkalmával először mindig a Tartozik számlát jelöljük meg),
  • a könyvelendő összeg.

Könyvviteli számlatípusok a költségvetési szerveknél a következő könyvviteli számlákat alkalmazzák a gazdasági események rögzítésére:

  • állományi számlák
  • előirányzat számlák
  • előirányzat teljesítési számlák
  • technikai számlák.

Állományi számlák azok az eszköz- és forrásszámlák (mérlegszámlák), amelyeknek év végi egyenlege mutatja a mérlegben szereplő eszközök és források állományi értékét, tehát a számlák adatait a mérleg Eszköz és Forrás oldalán kell bemutatni. Ezek a számlák a költségvetési szervek számlatükrében az 1-4. számlaosztályokban szerepelnek.

Előirányzat számlák azok a számlák, amelyeken a költségvetési szerv

  • a teljesíthető, jóváhagyott kiadások előirányzatát és
  • a teljesítendő várható bevételek előirányzatát és az abban bekövetkező változásokat könyveli.

Ezeknek a számláknak az alkalmazása a költségvetési szervek gazdálkodásának sajátosságaiból adódik. Az államháztartásról szóló törvény szerint az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek gazdálkodásukat pénzügyi terv alapján végzik, amelyben meghatározzák a feladataik ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket, mint előirányzatokat.

Eredeti előirányzat a jóváhagyott pénzügyi tervben (költségvetésben) szereplő kiadási és bevételi előirányzatokat nevezzük és könyveljük eredeti előirányzatnak. Év közben ezek az előirányzatok módosulhatnak, növekedhetnek és csökkenhetnek, így változásukat is rögzítni kell. Erre szolgálnak a kiadási és bevételi előirányzat számlák. Ezeknek a számláknak év végén nem lehet egyenlegük, tehát nem szerepelnek a mérlegben sem.

Előirányzat teljesítési számlák a jóváhagyott (módosított) kiadási és bevételi előirányzatok teljesítésének számszerű rögzítésére szolgálnak. Ezek a számlák tehát azt mutatják, hogy

  • a jóváhagyott teljesíthető kiadási előirányzatból mennyit használt fel a költségvetési szerv, vagyis mennyit költött a feladatai ellátása során,

  • a jóváhagyott teljesítendő bevételek előirányzatát milyen mértékben teljesítette, vagyis mennyi bevétel folyt be, mennyit szedett be.

Technikai számlákat különféle átvezetések könyvelésénél alkalmazzák a költségvetési szervek. Ilyen átvezetési számlák közbeiktatásával történik a könyvelés pl. a közgazdasági osztályozás szerinti kiadások, vagy a bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolásakor.

Kiadási előirányzatok számlákon a könyvelés szabályai hasonlóan könyvelünk, mint a forrásszámlákra, tehát: a Tartozik oldalon könyveljük:

  • a kiadási előirányzatban év közben bekövetkező csökkenéseket,
  • az év végi zárótételt,
a Követel oldalon könyveljük:
  • az eredeti (az elemi költségvetésben jóváhagyott) kiadási előirányzat összegét,
  • a kiadási előirányzatok év közbeni növekedését.

Bevételi előirányzatok számlákon a könyvelés szabályai az eszközszámlákkal azonos módon könyvelünk, tehát: a Tartozik oldalon könyveljük:

  • az eredeti (elemi költségvetésben jóváhagyott) bevételi előirányzat összegét,
  • a bevételi előirányzatban év közben bekövetkező növekedéseket,
a Követel oldalon könyveljük:
  • a bevételi előirányzatban év közben bekövetkező csökkenéseket,
  • az év végi zárótételt.

Főkönyv
A könyvviteli számlák összességét, a valamennyi könyvviteli számlát tartalmazó feljegyzést főkönyvnek nevezzük; a főkönyvhöz tartozó számlák pedig a főkönyvi számlák.

Számlasoros elszámolás lényege, hogy a főkönyvi számlákon a gazdasági műveleteket bizonylatok alapján, főkönyvi-számlánként kell rögzíteni. Ezzel a könyveléssel alakul ki az egyes számlákon az eszközök és források állománya, illetve ez mutatja a számla egyenlegét.

Napló
Azt a zártrendszerű feljegyzéssorozatot, amely a gazdasági műveleteket idősorrendben jegyzi fel, naplónak nevezzük. A napló idősoros feljegyzés.

Szintetikus számlák a könyvviteli számlák (főkönyvi számlák) összesítő, idegen szóval szintetikus számlák.

Analitikus nyilvántartások
A főkönyvi elszámolások mellett vezetett részletező nyilvántartások a segédkönyvek, vagy idegen szóval analitikus nyilvántartások. Az analitikus nyilvántartásokat mennyiségben és értékben, illetve csak mennyiségben lehet vezetni.

Főkönyvi kivonat tartalmazza főkönyvi számla típusonként (Állományi számlák, Előirányzat teljesítési számlák, Előirányzat számlák)- a főkönyvi számlák számát, megnevezését, halmozott Tartozik, illetve halmozott Követel forgalom, valamint T. vagy K. egyenlegét.

Leltár tehát egy olyan részletes kimutatás, amely - egy adott időpontban,

  • a költségvetési szerv összes eszközét mennyiségben és értékben részletesen felsorolja,
  • az eszközök forrását értékben tünteti fel.

Leltározás:
Azt a műveletet, amelynek során az eszközök (és források) mennyiségét adott időpontban a tényleges állapotnak megfelelően méréssel, számbavétellel pontosan megállapítjuk, leltározásnak nevezzük.

Könyvviteli mérleg tehát olyan kétoldalú kimutatás, amely adott időpontban összevontan, pénzértékben mutatja ki bal oldalán az eszközök, jobb oldalán pedig a források állományát.

Számlakeret
A könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza, számlacsoportonkénti részletezésben

Négyszámlasoros elmélet a költségvetési szerveknél (eszközszámlák, forrásszámlák, költségszámlák, eredményszámlák vezetése) sajátosan értelmezendő, mert nem költséget, hanem kiadást számolnak el, eredményszámlák (önköltség és árbevétel) helyett bevételi számlákat alkalmaznak. Mégis rögzíthető, hogy a négy-számlasoros elmélet érvényesül, mivel élesen elkülönülnek a számlatükörben:

  • a mérleg- (eszköz-forrás, vagyis állományi számlák),
  • a kiadás és bevételszámlák (előirányzat teljesítési számlák), valamint
  • a kiegészítő: előirányzat és egyéb technikai számlák.

Állományi számlák
A számlakeretben az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat; ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály a forrásszámlákat foglalja magában. Ezen számlaosztályok számlái biztosítják a mérlegkészítéshez szükséges adatokat. Ezeket a számlákat állományi számláknak nevezzük.

Forgalmi számlák
Azokat a számlák, amelyeken az előirányzatok teljesítését számoljuk el forgalmi számlák, vagy más néven előirányzat teljesítési számlák, amelyek az évközi pénzforgalom kimutatására szolgálnak.

Előirányzat teljesítési számlák
Azokat a számlák, amelyeken az előirányzatok teljesítését számoljuk el forgalmi számlák, vagy más néven előirányzat teljesítési számlák, amelyek az évközi pénzforgalom kimutatására szolgálnak.

Pénzforgalmi jelentés összeállításához a szakfeladatokra (vagyis a költségvetési szerv tevékenységeire) vonatkozó információkat

  • a 7. Tevékenységek kiadásai előirányzata és előirányzat teljesítése számlaosztály, valamint

  • a 9. Számlaosztályból a 99. Bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolása számlacsoport szolgáltatja.

Mely számlaosztályokban szerepelnek kiadási előirányzat és előirányzat teljesítési számlák közgazdasági osztályozás szerint?

  • az 1. számlaosztályban a beruházások, felújítások és azok általános forgalmi adója számlák, valamint a pénzügyi befektetésekhez kapcsolódó kiadások számlái,

  • a 2. számlaosztályban a rövid lejáratú értékpapírokkal és a rövid lejáratú támogatási kölcsönökkel kapcsolatos kiadási számlák,

  • a 3. számlaosztályban a véglegesen átadott pénzeszközökkel kapcsolatos főkönyvi számlák (ezek nem a költségvetési szervnél jelentkeznek végleges pénzelköltésként, hanem annál a gazdálkodónál, aki azt átveszi),

  • a 4. számlaosztályban a hitelek, kölcsönök visszafizetésével kapcsolatos főkönyvi számlák.

  • az 5. számlaosztályban a kiadások előirányzata és előirányzat teljesítése (közgazdasági osztályozás szerint) főkönyvi számlák.


Számviteli alapelvek
  • a vállalkozás folytatásának elve,
  • a teljesség elve,
  • a valódiság elve,
  • a világosság elve,
  • a következetesség elve,
  • a folytonosság elve,
  • az összemérés elve,
  • az óvatosság elve,
  • a bruttó elszámolás elve,
  • az egyedi értékelés elve,
  • az időbeli elhatárolás elve,
  • a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv,
  • a lényegesség elve és
  • a költség-haszon összevetésének elve.

Számviteli politika:
A gazdálkodó által készített, jogszabályokat kiegészítő rendelkezések sorozata, amelyeknek betartása a gazdálkodó számára kötelező. A számviteli politika rögzíti, hogy az adott intézménynél

  • miként érvényesítik a számviteli alapelveket, azaz azok milyen módon, mechanizmusban, belső rendben, milyen konkrét megoldásokban és döntéseken keresztül jutnak kifejezésre;

  • milyen értékelési módszereket, eljárásokat alkalmaznak, milyen módon számolják el a kiadásokat;

  • az eredmény (pénzforgalmi eredmény) felhasználásánál milyen szempontokat vesznek figyelembe;

  • a számviteli politika milyen hatással van a beszámolóra.

Számlarend
Az egyes számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások alapján kell a gazdálkodóknak elkészíteni számlarendjüket, amelynek tartalmaznia kell

  • valamennyi, az adott intézménynél alkalmazásra kerülő számla számát és megnevezését;
  • a számla tartalmát (ha az a számla elnevezéséből egyértelműen nem következik);
  • a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát;
  • a főkönyvi számla értéke növekedésének és csökkenésének jogcímeit;
  • a főkönyvi számlát érintő gazdasági eseményeket, azok kapcsolatát más számlákkal;
  • a számlarendet alátámasztó bizonylati rendet.

Költségvetési előirányzat meghatározott bevételi vagy kiadási jogcímen tervezhető, és ennek megfelelően beszedendő, ill. felhasználható pénzeszközt (keretet) jelent. A költségvetési előirányzatok lehetnek - bevételi és - kiadási jellegűek.

Költségvetési előirányzatok adminisztratív osztályozása a nemzet adminisztrációját tükrözi;

  • az államigazgatás különböző területeit foglalja egységes rendszerbe;

  • a jelenlegi költségvetési gyakorlatban ez az osztályozási rend a költségvetési szervek törzsszám-rendszerén keresztül érvényesül.


Költségvetési előirányzatok közgazdasági osztályozása
  • a bevételek és kiadások jogcímek szerinti kimutatását jelenti, mind a tervezésnél, mind a teljesítésnél;
  • a bevételek és kiadások jogcímeit (fajtáit) a költségvetési szervek elemi költségvetése tartalmazza.

Költségvetési előirányzatok funkcionális osztályozása
  • a bevételeknek és a kiadásoknak a költségvetési szervek feladatai szerinti elkülönítését jelenti; (6., 7., 99.)
  • ezt az elkülönítést mind a tervezés, mind a teljesítés esetében végre kell hajtani;
  • a feladatok elkülönítése a költségvetési szervek szakfeladat-rendje alapján valósul meg.

Bevétel a költségvetési szerveknél: bevételként kell elszámolni
  • a költségvetési támogatást,
  • az intézmény rendeltetésszerű működésével összefüggésben beszedett saját (működési) bevételt,
  • a szolgáltatások, értékesítések és egyéb teljesítmények miatt
    • a pénztárba befizetett(.) vagy
    • az előirányzat felhasználási keretszámlán (.), illetve
    • költségvetési elszámolási számlán (.)jóváírt összeget
  • a beszedett adókat, illetékeket, valamint
  • a vevőktől és az adóhatóságtól befolyt általános forgalmi adót
  • pénzforgalom nélküli bevételként - kell elszámolni
    • a költségvetési (.) tartalék igénybevételét
    • a vállalkozási (.) tartalék igénybevételét, valamint az ún.
    • átvett pénzeszközöket, hiteleket, a kötvénykibocsátás bevételeit,
    • kölcsönöket, a pénzügyi befektetések bevételeit.

A bevételek csoportosítása a pénzforgalom alapján

Pénzforgalmi bevételként csak a költségvetési elszámolási számlára ténylegesen befolyt, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlán jóváírt, valamint a pénztárba befizetett összegeket lehet elszámolni, és főszabályként ezeket lehet a bevételi főkönyvi számlákon kimutatni. (A vevőknek kiszámlázott, illetőleg az adósként előírt bevételeket a főkönyvi könyvelésben bevételként nem lehet kimutatni, azokat folyamatosan és naprakészen az analitikus nyilvántartásban kell rögzíteni.) Így a bevételek tényleges pénzforgalommal járnak, a költségvetési szervnek „megszámlálható" pénzeszközöket jelentenek.

Pénzforgalom nélküli bevételek: a tartalékok igénybevételeként jelennek meg.

Bevételként az államháztartás pénzforgalmi szemléletű osztályozásában, a zárt, teljes körű elszámolás érdekében azon alapszerűen kezelt pénzeszközöket kell kimutatni, amelyeket a folyó évi költségvetési kiadások finanszírozásába vonnak be. Ide tartozik:

  • pénzmaradvány,

  • előirányzat-maradvány,

  • vállalkozási eredmény (ideértve az elkülönített eredményt is)

  • igénybevételének elszámolása, valamint az alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások (visszaforgatás).

Költségvetési bevételek mely számlaosztályokban jelennek meg?

Költségvetési bevételek elszámolása nemcsak a 9. számlaosztályban, hanem az 1., a 2. és a 4. számlaosztályokban is megjelenik. A jogcím szerinti csoportosítását a következőkkel kell még kiegészíteni:

  • Az 1. számlaosztályban a hosszú lejáratra nyújtott működési és fejlesztési célú kölcsönök visszatérüléséből származó bevételeket kell kimutatni.

  • A 2. számlaosztályban pénzforgalmi bevételként jelennek meg:

    • a rövid lejáratra adott működési és felhalmozási célú kölcsönök visszatérülései;

    • a forgatási célú értékpapírok és részesedések értékesítéséből, beváltásából származó bevételek.

  • A 4. számlaosztályban pénzforgalmi bevételként jelenik meg:

    • a hosszú és rövid lejáratú hitelek bevétele;

    • a kötvénykibocsátás bevétele;

    • a hosszú és rövid lejáratú támogatási kölcsönök bevétele;

    • a működési és felhalmozási célokra véglegesen átadott pénzbevétel.

A bevételeket tevékenységek (szakfeladatok) szerinti csoportosítása:

Tevékenységek (szakfeladatok) szerint (99.) csoportosítás mutatja, hogy az adott bevételek milyen tevékenység érdekében felmerülő kiadások teljesítéséhez nyújtanak fedezetet. A csoportosításnak a könyvviteli zárlat során és áttételesen a tartalékok megállapításánál funkciója van. A bevételi számlák év végi zárása ugyanis más-más számlára történik, attól függően, hogy a bevétel a költségvetési szerv melyik tevékenységéhez kapcsolódik.

Kiadás fogalma:

  • a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek nem pénzzel, hanem előirányzattal gazdálkodnak, tehát ebben a körben a kiadási fogalom a költségvetési kiadási előirányzat felhasználását jelenti.

  • kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerveknél is fontos feladatot jelent a költségvetési előirányzatokkal történő gazdálkodás, azonban ezen a területen a gazdálkodás még pénzforgalmi bankszámlákon történik, tehát ebben az esetben a kiadás konkrét pénzfelhasználást jelent.


Kiadások főbb csoportosítási szempontjai:
  • megjelenési formájuk, jogcímük szerint (közgazdasági osztályozás);
  • a költségvetési szerv tevékenysége szerint (funkcionális osztályozás);
  • összetételük szerint;
  • elszámolási módjuk szerint;
  • a feladatok volumenéhez való viszonyuk szerint.

Megjelenési formájuk szerint a kiadások lehetnek: (közgazdasági osztályozás);
  • működési kiadások,
  • felhalmozási kiadások,
  • pénzeszközátadások (végleges és ideiglenes),
  • hitelekkel és értékpapírokkal kapcsolatos kiadások,
  • pénzforgalom nélküli kiadások.

Működési kiadások

A költségvetési szervek feladataik ellátása érdekében szükségszerűen teljesítenek olyan kiadásokat, amelyek nem eredményeznek vagyon- (tőke-) növekedést, későbbi időpontban nem térülnek meg. Ezekben az esetekben a költségvetési szervek a kiadások teljesítésével működésüket, illetve annak különféle feltételei biztosítják, vállalt kötelezettségeik teljesítését teszik lehetővé. Ilyen kiadások: a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, valamint az ellátottak pénzbeli juttatási kiadásai.

Kiadások tevékenysége szerinti (funkcionális osztályozás) két nagy csoportba sorolhatjuk:

  • az alapító okiratban meghatározott alapfeladatok, illetve az ehhez kapcsolódó kiegészítő, kisegítő feladatok, un. alaptevékenység kiadásai;

  • az alapító okiratban rögzített, haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzett tevékenységek, vállalkozási tevékenység kiadásai.

Költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolások csoportosítása

Függő kiadások (költségvetési aktív függő elszámolások)
Átfutó kiadások (költségvetési aktív átfutó elszámolások)
Kiegyenlítő kiadások (költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások)

Függő kiadások (költségvetési aktív függő elszámolások)

Ebbe a csoportba olyan tételeket lehet besorolni, amelyekről a felmerüléskor még nem lehet megállapítani, hogy azokat milyen ellenszámlával szemben kell nyilvántartásba venni. Ilyen esetek lehetnek:

  • a tévesen teljesített átutalás,

  • a saját - intézményi - szállítói nyilvántartással való egyeztetés időbeli eltérése,

  • a december hónapra járó, de a következő évi költségvetést terhelő illetmények és egyéb járandóságok - december hónapban - előre történő kifizetése.

Átfutó kiadások (költségvetési aktív átfutó elszámolások)

Ebbe a csoportba olyan tételeket lehet besorolni, amelyek a költségvetési szervnél átmeneti jellegűek és időlegesen megjelenő - lebonyolítás jellegű - kiadások. Ide tartozik az olyan feladat pénzügyi lebonyolítása is, amely a költségvetési szerv tevékenységével csak közvetett kapcsolatban van. Ilyenek lehetnek:

  • a központosított illetmény-elszámolással kapcsolatos könyvelési tételek,
  • a nagyobb intézményeknél alkalmazható illetmény-elszámolási módszer,
  • polgári szolgáltatásokkal kapcsolatos elszámolások stb.

Kiegyenlítő kiadások (költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások)

Ebbe a csoportba olyan tételeket lehet besorolni, amelyek előleg kifizetésével, valamint a különböző, költségvetési körbe tartozó bankszámlák, keretszámlák egymás közötti, illetve a pénztárak közötti kiadási pénzforgalom lebonyolításával kapcsolatosak. Ilyen műveletek pl.:

  • készpénzbefizetés a bankszámlára, keretszámlára,
  • a bankszámla és az alszámlák közötti átvezetés,
  • keretszámlák közötti átvezetés,
  • a számlavezető hitelintézetnél hosszú lejáratú betét elhelyezése,
  • a szállítói előlegek (beruházási előleg nélkül),
  • a munkavállalókkal kapcsolatos egyes elszámolások,
    • kölcsönszerződés alapján biztosított fizetési előleg, tüzelőelőleg,
    • elszámolásra kiadott összegek (kiküldetési, vásárlási, üzemanyag stb. előlegek).

Tartalék fogalma

A költségvetési szerv alaptevékenységének ellátása során keletkezett pénzmaradványból, előirányzat-maradványból tevődik össze, amelyet növelhet a vállalkozási tevékenység takarékos és gazdaságos ellátásának eredményeként előálló megtakarítás összege. A tartalék a költségvetési szerv döntésétől függően - a vonatkozó gazdálkodási előírások figyelembevételével - használható fel akár működési, akár fejlesztési, felhalmozási célokra.

Kötelezettségek fogalma

A kötelezettség a költségvetési szerv részére meghatározott időre rendelkezésre bocsátott, illetve rendelkezésre álló, működési vagy fejlesztési célt szolgáló idegen forrás, amellyel kapcsolatban az intézménynek rendszerint fizetési kötelezettsége keletkezik. Ez azt jelenti, hogy

  • a kötelezettségek gyűjtőfogalom alá tartozó idegen források csak meghatározott időre állnak a költségvetési szerv rendelkezésére, tehát nem végleges, határidő nélküli juttatások, bár esetenként ez az időtartam több év is lehet;

  • a kötelezettségek egy részét megállapodás - hitelszerződés - alapján bocsátják (hitelintézetek vagy más hitelezők) az intézmény rendelkezésére, más részéhez „technikai" átfutási ideig - például a szállító számlájának a kiegyenlítésére rendelkezésre álló időtartamban minden külön intézkedés nélkül jut hozzá a költségvetési szerv;

  • a kötelezettségek egyaránt szolgálhatnak a költségvetési szerv folyó (működési) kiadása fedezetéül és hosszabb távú (jellemzően fejlesztési célú) elképzelései forrásául;

  • a költségvetési szervnek a kötelezettségek teljesítéséért helyt kell állnia, a törvényes vagy a megállapodás szerinti határidőre azok rendezéséről gondoskodnia kell (a szállítók követelését ki kell egyenlíteni, a hitelt vissza kell fizetni stb.);

  • mindaddig, amíg a kötelezettség fennáll, az idegen forrás rendelkezésre áll, a költségvetési szerv e forrással is sajátjaként jogosult rendelkezni, azzal a megkötéssel, hogy olyan intézkedést, amellyel a kötelezettség rendezését veszélyezteti vagy meghiúsítja, nem tehet.


Egyéb passzív pénzügyi elszámolások csoportosítás
  • Költségvetési
    • Függő bevételek
    • Átfutó bevételek
    • Kiegyenlítő bevételek
  • Költségvetésen kívüli
    • Függő bevételek
    • Átfutó bevételek
    • Kiegyenlítő bevételek
    • Passzív letéti elszámolások
    • Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása

Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

Olyan ténylegesen befolyt bevételeket kell kimutatnia a költségvetési szerveknek, amelyeknek a rendeltetése tisztázatlan, vagy olyan feladat ellátásával kapcsolatos, amelynek bevételi előirányzata nem szerepel a költségvetés bevételi jogcímei között. Ezek a bevételek az adott beszámolási időszakban nem számolhatók el véglegesen bevételként, mert nem a költségvetési szervet illetik.

Függő bevételek (költségvetési passzív függő elszámolások)

Ebbe a csoportba olyan tételeket kell besorolni, amelyek tartalma ismeretlen, vagy már a felmerüléskor, jóváíráskor ismert, hogy nem a költségvetési szervet illeti, illetve csak a teljesítést követően állapítható meg, hogy tévedésből, vagy hibás elszámolás folytán keletkezett. Ilyen esetek lehetnek:

  • a téves jóváírás a költségvetési elszámolási számlán, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlán,

  • nem azonosítható bevétel jóváírása (a vevői tartozásokkal való egybevetés időbeli eltérése miatt)

Átfutó bevételek (költségvetési passzív átfutó elszámolások)

Ebbe a csoportba olyan tételeket kell besorolni, amelyek a költségvetési szervnél átmeneti és időlegesen megjelenő, lebonyolítás jellegű bevételként jelentkeznek. Olyan feladatok pénzügyi lebonyolítása tartozik ide, amelyek a költségvetési szerv tevékenységével csak közvetett kapcsolatban vannak. Például:

  • a dolgozók étkezési térítési díja,
  • különböző feladatok lebonyolítására, utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök.

Kiegyenlítő bevételek (költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások)

Ebbe a csoportba olyan tételeket kell besorolni, amelyek a különböző, költségvetési körbe tartozó bankszámlák egymás közötti, illetve a bankszámla és a pénztár közötti bevételi pénzforgalom lebonyolításával kapcsolatosak. Ide tartozik:

  • készpénzfelvétel a pénztárba,
  • bankszámla és alszámlák közötti pénzmozgások.

Költségvetésen kívüli egyéb passzív pénzügyi elszámolások körébe azok a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek tartoznak, amelyeket a számlavezető hitelintézet/Kincstár nem a költségvetési elszámolási számlán, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlákon írt jóvá, hanem az ún. idegen pénzeszközök kezelésével kapcsolatosan keletkeztek (pl. letétek, lakásépítés, -vásárlás munkáltatói támogatása). Ezeket a bevételeket a költségvetési szerveknek nem szabad a beszámoló pénzforgalmi jelentésében kimutatniuk (mert nem képezi részét a költségvetésüknek), de a költségvetési szerv vagyoni helyzetét, könyvviteli mérlegét módosíthatják.

Könyvviteli zárlat fogalma

Az egy-egy naptári időszak végén a gazdasági események folyamatos könyvelésének teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkát és a tárgyidőszak végén a főkönyvi számlák technikai lezárását jelenti.

Éves beszámoló részei:

  • a könyvviteli mérleg, - a pénzforgalmi jelentés,

  • a pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradványkimutatás, eredménykimutatás, - a kiegészítő melléklet.

Pénzforgalmi jelentés

A költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint ezek teljesítését tükrözi. Ez a beszámoló rész képezi az alapján az Országgyűlés elé terjesztendő zárszámadásnak, amelyben számot adnak a költségvetési szervek arról, hogy az éves költségvetésben - a feladataik ellátásához - rendelkezésre bocsátott, jóváhagyott előirányzatokat miként használták fel. A pénzforgalmi jelentésből lehet tájékozódni a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően a fejezetenkénti és költségvetési címenkénti, valamint bevételi és kiadási jogcímek szerint elért bevételekről és kiadásairól, azoknak az előirányzatokkal való egybevetésével a költségvetés teljesítéséről. A költségvetési szervek a pénzforgalmi jelentéssel kapcsolatos kötelezettségüknek a következő űrlapok kitöltésével tesznek eleget.

Pénzmaradvány

Az alaptevékenység - aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete. A fogalom meghatározásból következik, hogy

  • a pénzmaradvány megállapításánál csak azokat a bevételeket és kiadásokat szabad számba venni, amelyek az alaptevékenységhez kapcsolódnak;

  • csak a tárgyévben ténylegesen befolyt bevételekkel és teljesített kiadásokkal szabad számolni;

  • minden olyan bevételt és kiadást figyelmen kívül kell hagyni, ami nem függ össze az alaptevékenységgel, nem része a költségvetésnek (pl. függő, átfutó, kiegyenlítő tételek);

  • a definíció ugyan nem tartalmazza, de természetesen az alaptevékenységgel kapcsolatosan elszámolt pénzforgalom nélküli bevétellel is számolni kell.


A pénzmaradvány-kimutatás előírt tagolása
2. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.
1. A költségvetési bankszámlák záróegyenlegei
2. Pénztárak és betétkönyvek záróegyenlegei
3. Záró pénzkészlet (1+2)
4. Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlege
5. Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlegei (-)
6. Költségvetési aktív átfutó elszámolások záróegyenlege
7. Költségvetési passzív átfutó elszámolások egyenlege (-)
8. Költségvetési aktív függő elszámolások záróegyenlege
9. Költségvetési passzív függő elszámolások záróegyenlege (-)
10. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összesen (4-9 sorok összesen) (± )
11. Előző évben (években) képzett tartalékok maradványa (-)
12. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (-)
13. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (3 ± -11-12)
14. Intézményi költségvetési befizetés többlettámogatás miatt
15. Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt
16. Költségvetési kiutalás kiutalatlan intézményi támogatás miatt
17. Költségvetési kiutalás kiutalatlan támogatás miatt
18. Pénzmaradványt terhelő elvonások
19. Költségvetési pénzmaradvány (13 ± 14 ± 15 ± 16 ± 17 ± 18)
20. A vállalkozási tevékenység eredményéből alaptevékenység ellátására felhasznált összeg
21. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (± )
22. Módosított pénzmaradvány (19+20 ± 21)
23. A 19. sorból:
  • Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradványa
  • Kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány
  • Szabad pénzmaradvány
24. Technikai összesen (22+23)

A pénzmaradvány megállapítása a könyvviteli elszámolás alapján
  • az alaptevékenységgel összefüggő bevételek elszámolására szolgáló 99. Bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolása számlacsoport előirányzat teljesítése főkönyvi számlái és

  • az alaptevékenységgel összefüggő kiadások elszámolására szolgáló 71-76. Alaptevékenységek kiadási előirányzata és előirányzat teljesítése számlacsoportok kiadási előirányzat teljesítése főkönyvi számlái, 772. Finanszírozási műveletek kiadási előirányzat teljesítése

év végi egyenlege alapján történik.

Ezeknek a főkönyvi számláknak az év végi záró egyenlegét át kell vezetni a 494. Költségvetési bevételek és kiadások elszámolása számlára. A 494. számla év végi egyenlege a költségvetési szerv alaptevékenységi bevételeinek és kiadásainak különbségeként a tárgyévi gazdálkodás pénzmaradványát mutatja.

Előirányzat-maradvány a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. Előirányzat-maradvány a kincstári rendszerbe tartozó központi költségvetési szervek alaptevékenységével kapcsolatosan keletkezik, mert a költségvetési szerveknek ez a köre előirányzat-kerettel gazdálkodik, nem pedig tényleges pénzeszközzel. Az előirányzat-maradvány az alaptevékenység kiadási előirányzatának és azok teljesítésének különbözetéből adódó megtakarításból/túlteljesítésből, illetve a bevételi előirányzatok és azok teljesítésének különbözetéből adódó bevételi lemaradásból/túlteljesítésből tevődik össze.

Könyvviteli elszámolás szerinti előirányzat-maradvány megállapítása:

  • az alaptevékenységgel összefüggő bevételi előirányzatok és bevételi előirányzat teljesítések elszámolására szolgáló 99. Bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolása számlacsoport főkönyvi számlái és

  • az alaptevékenységgel összefüggő kiadási előirányzatok és előirányzat teljesítések elszámolására szolgáló 71-77. Alaptevékenységek kiadási előirányzata és előirányzat teljesítése számlacsoportok főkönyvi számlái

év végi egyenlege alapján történik.

Előirányzat-maradvány alakulása (az alaptevékenység szakfeladataira)
3. sz. melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.
1. Kiadási előirányzat (+)
2. Kiadási előirányzat teljesítése (-)
3. Kiadási megtakarítás (1-2)
4. Bevételi előirányzat (-)
5. Bevételi előirányzat teljesítése (+)
6. Bevételi lemaradás (túlteljesítés) (4-5)
7. Kiadási megtakarítás, bevételi lemaradás különbsége (3+6 sor) (+, -)
8. Alaptevékenység előző év(ek)ből származó, tárgyévre jóváhagyott előirányzat maradványa (+)
9. Vállalkozási tevékenység eredményéből alaptevékenység ellátására felhasznált összeg (+)
10. Módosított kiadási megtakarítás (7+8+9)
11. Központi költségvetés központosított bevételét képező összeg (-)
12. Költségvetési szervet meg nem illető összeg (-)
13. Felhasználható előirányzat-maradvány (10-11-12)
14. Kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány
15. Szabad előirányzat-maradvány

Pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység jövedelme.
A pénzforgalmi eredmény:
  • valóban és kizárólagosan a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik;

  • az a vállalkozási tevékenység révén elért (ténylegesen befolyt) bevétel - ideértve az előző évi eredmény felhasználása miatti pénzforgalom nélküli bevételt is - és a feladat teljesítése érdekében eszközölt kiadások (tehát pénzforgalmi elszámolás) különbözete, azaz eredménye;

  • a bevételek és a kiadások különbözete az intézménynél megjelenő jövedelem.

Az eredménykimutatás (Pénzforgalmi eredmény) előírt tagolása
4. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.
1. Vállalkozási tevékenység bevételi előirányzata
2. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt: folyó bevételei
3. - kamatbevétele
4. - felhalmozási és tőke jellegű bevételei
5. - osztalék és hozambevétele
6. - pénzforgalom nélküli bevétele
7. - felhalmozási és folyó támogatásai, visszatérülései
8. - hiteleinek, rövid lejáratú értékpapírjainak bevételei
9. - bevételei összesen (2 + ... + 8)
10. Vállalkozási tevékenység kiadási előirányzata
11. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt folyó (és pénzforgalom nélküli) kiadásai
12. - felhalmozási és tőkekiadásai
13. - pénzeszközátadásai, elvonásai, egyéb átutalásai
14. - hiteleinek, rövid lejáratú értékpapírjainak kiadásai
15. - kiadásai összesen (11 + ... + 14)
16. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (09-15)
17. Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás (-)
18. Alaptevékenység ellátására felhasznált tárgyévi eredmény (-)
19. Alaptevékenység ellátására felhasznált előző év(ek) eredménye (-)
20. A tárgyévet követő évben alaptevékenység ellátására felhasználni tervezett eredmény (-)
21. Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító tétel (ń)
22. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (16-17-18-19-20 ± 21)
23. Tárgyévről átvitt veszteség
24. Megelőző év(ek) el nem számolt veszteségének tárgyévre eső része (-)
25. Vállalkozási tevékenység helyesbített eredménye (22+23-24)
26. Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetés (-)
27. Tartalékba helyezhető összeg (16-18-19-26)

Vállalkozási tartalék

A vállalkozási tevékenység összes, a költségvetési évben befolyt bevételének, pénzforgalom nélküli bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadásnak - ideértve a befektetett eszközökre fordított kiadást is - különbözete..

A pénzforgalmi eredmény megállapítása a könyvviteli elszámolás alapján a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szervek a főkönyvi könyvelésből a 495. Vállalkozási bevételek és kiadások elszámolása főkönyvi számla egyenlege alapján tudják megállapítani. A főkönyvi számlára kell átvezetni

  • a vállalkozási tevékenységgel összefüggő bevételek elszámolására szolgáló 99. Bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolása számlacsoport előirányzat teljesítése főkönyvi számlái és

  • a vállalkozási tevékenységgel összefüggő kiadások elszámolására szolgáló 78-79. Vállalkozási tevékenység kiadási előirányzata és előirányzat teljesítése számlacsoportok kiadási előirányzat teljesítése főkönyvi számlái


év végi egyenlegét. A 495. számla egyenlegének meg kell egyeznie az Eredménykimutatás levezetésében levő 16. sor Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye összegével.

A pénzforgalmi eredmény megállapítása a könyvviteli elszámolás alapján a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek a főkönyvi könyvelésből

  • a vállalkozási tevékenységgel összefüggő bevételi előirányzatok és bevételi előirányzat teljesítések elszámolására szolgáló 99. Bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolása számlacsoport főkönyvi számlái és

  • a vállalkozási tevékenységgel összefüggő kiadási előirányzatok és előirányzat teljesítések elszámolására szolgáló 78-79. Vállalkozási tevékenység kiadási előirányzata és előirányzat teljesítése számlacsoportok főkönyvi számlái év végi egyenlege alapján történik

Kérem töltse le a QS Diamond Könyvelőiroda programrendszer DEMO programját hogy megtapasztalja egy igazán korszerű, és integrált, hálózatos rendszer előnyeit.

A modulok részletes leírásának megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre:
- QualitySoft Kettős Főkönyv
- QualitySoft Tárgyi Eszköz
- QualitySoft Maxbér
- QualitySoft Számlázás+pénzügy
- QualitySoft Házipénztár
- QualitySoft Egyszeres könyvelés

 

További információkra vágyik?
Iratkozzon fel
ingyenes szoftvervásárlási és tanácsadó hírlevelünkre melyben megosztjuk Önnel további ügyviteli, és számviteli szoftverekkel kapcsolatos tapasztalatainkat! Ha érdeklik ezek a titkok akkor iratkozzon fel!

A feliratkozáshoz kattintson ide!

Válassza Ön is a QualitySoft minőségét és biztonságát!

Szerzői jognyilatkozat...

QualitySoft költségvetési kettős könyvelő program